AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Budapest, 2024. január 28.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Tartalomjegyzék

I. Általános rendelkezések II. Az MSZK célja

Az MSZK küldetése Az MSZK értékrendje

Az MSZK Közgyűlése

A Közgyűlés összehívása

A Közgyűlés határozatképessége A Közgyűlés határozathozatala

A Közgyűlés jogköre

A Közgyűlés dokumentálása

A Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezők A Közgyűlés napirendje

A Közgyűlés lefolytatásának rendje Az éves beszámoló elfogadása

Az MSZK Vezetősége Az Elnök

A Vezetőségi gyűlés

A Vezetőségi gyűlés határozatképessége A Vezetőség határozathozatala

A Vezetőség feladatköre

A Vezetőség döntéseinek nyilvántartása A Vezetőségi gyűlések napirendje

Az MSZK egyéb szervei

A Felügyelő Bizottság (FB)

A Szakmai Tanácsadó Testület (SZTT) VI. Az MSZK testületi szerveinek irányítói VII. Az MSZK Tagsági viszonyai

Aktív tagok Aktív Tagok jogai

Aktív Tagok kötelességei

Az Aktív Tagsági viszony megszűnése Tagjelöltek

Tagjelölt jogai Tagjelölt kötelességei Passzív Tagok Felfüggesztett Tagok Seniorok

Aktív Seniorok Tiszteletbeli Tagok

A Tiszteletbeli Taggá választás folyamata A Tiszteletbeli Tagság megszűnése:

A Tiszteletbeli Tagok jogai és kötelességei Örökös Tiszteletbeli Tagság

VIII. Az MSZK vagyona és gazdálkodása IX. Az MSZK megszűnése

X. Az MSZK nyilvántartása

Záradék XIII. Mellékletek

Az MSZK pecsétje

Az MSZK szervezeti felépítése

I. Általános rendelkezések

1.§

Elnevezés: BME Management Szakkollégium (a továbbiakban: MSZK) Rövid név: MSZK

Székhelye: 1144 Budapest, Ond vezér útja 9-11. 9/110.

Levelezési cím: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. (3. emelet 84-es terem) Jogállás: közhasznú egyesület.

Az egyesület tagjainak nevét és adatait (anyja neve, lakcíme) a jelen Alapszabály 3. számú mellékletét képező Tagjegyzék tartalmazza.

2.§

Jelen Alapszabály biztosítja az MSZK céljai megvalósítására irányuló, független, demokratikus működést, az MSZK-val kapcsolatban álló személyek jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.

3.§

Az MSZK a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései alapján működő független, gazdaságilag önálló nonprofit közhasznú egyesület.

Az MSZK jogi személy.

Az MSZK a Műegyetemi Szakkollégiumok Közösségének (MŰSZAK) teljes jogú tagja a MŰSZAK 2009. szeptember 14-én tartott alakuló ülése óta.

4.§

Az MSZK az Ectv. 2. § 20. pontja alapján, jelen Alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében az alábbi közfeladatokat, és közfeladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket végzi:

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. § (2) bekezdése, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint.

Ennek keretében az MSZK

Belső képzési rendszert alakít ki, amelyben a kurzusok és a tréningek szolgálják a tagság és az érdeklődők szakmai készségeinek fejlesztését.
- Szakmai projekteket szervez és valósít meg (ESET: esettanulmányi verseny és képzés; Menedzsment Akadémia: szakmai nyári tábor; Szakmarathon: egyetemi programsorozat; Projektmenedzsment Klubdélután: egyetemi előadássorozat; INNOversitas: innovációs verseny; Consulting projekt: diák szervezetek számára szóló tanácsadó program, egyéb képzés és programsorozat), amelyek során lehetőség nyílik a felsőoktatási intézmények hallgatói számára szakmai és gyakorlati ismereteik bővítésére.
- Megjelenít tudományos publikációkat és honorálja a tagok Tudományos Diákköri Konferencián való részvételét

Kulturális tevékenység: helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. § a)-b) szerint.

Az ennek keretében az MSZK által szervezett rendezvények és projektek a felsőoktatási intézmények hallgatóinak látókörbővítését szolgálják.

Az MSZK működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembe vételével bárki igénybe veheti.

Az MSZK mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Ectv. 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjának megfelelően az MSZK gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, valamint

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

5.§

Az MSZK pártoktól független szervezet, amely semmilyen közvetlen politikai tevékenységet (Ectv. 2. § 22. pontja alapján közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő

jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése) nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az MSZK pártokat nem támogat, országgyűlési képviselőket nem állít, és nem támogat.

Az MSZK a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.mszk.bme.hu internetes honlapján való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig a www.birosag.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén közzéteszi.

Az MSZK közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.

II. Az MSZK célja

6.§

Az MSZK küldetése

A BME Management Szakkollégium egy olyan diákszervezet, amely egyedülálló lehetőséget biztosít a hallgatók számára a menedzsment és vezetői ismeretek gyakorlati elsajátítására. Célja, hogy tagjai, és más, felsőoktatásban résztvevő hallgatók szakmai és személyes fejlődését segítse, szakmai táborok, versenyek és konferenciák szervezésével.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Mindehhez pedig egy értékes csapatot biztosítson, amely az ország legismertebb oktatóival, trénereivel és szakembereivel működik együtt.

A célokat közhasznú tevékenységként, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül közhasznú egyesület formájában végzi.

7.§

Az MSZK értékrendje

Hitelesség: Jelenti azt a feltétlen működési, tevékenységi stílust, ami mind a szervezeten belüli egyénre, mind a szervezetre kifelé teljesül. Ennek alapkövei a felelősségtudat, megbízhatóság, tisztesség, törvényesség, mások iránt tanúsított tisztelet.
Csapatszellem: Közös célokon alapuló együttműködés és segítség, jó

hangulatban. Bizalom, kölcsönös elfogadás, megbecsülés.

Fejlődés: Olyan tevékenységek, amelyek eredményeképp az ember tudása, készségei és személyisége fejlődnek, és az ezek során kialakított kapcsolatai jövőbeli céljainak megvalósításában segítségére lehetnek. Ide tartozik a személyes, illetve szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, valamint a sikeres együttműködés reményében más szervezetekkel való kapcsolatkialakítás.
Profizmus: Magas színvonalon megtervezett és végrehajtott minőségi szolgáltatás, illetve tevékenység maximális hatékonyság mellett.
Aktivitás: Az MSZK számára érték a kezdeményezőkészség, az új ötletekért, az egyéni elképzelésekért való kiállás, támogatja az új megoldások keresését, és nyitott a megvalósításukra. Az MSZK-s tag legyen aktív, dolgos, érdekelje környezete, bátran és önbizalommal legyen képes változtatni az adott dolgokon.

III. Az MSZK Közgyűlése

8.§

A Közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A közgyűlést a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést levezető Elnök, az

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

MSZK mindenkori Elnöke. A Közgyűlést a mindenkori Elnök, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott személy vezeti le.

9.§

A Közgyűlés összehívása

Az MSZK Közgyűlését évente négyszer, igazolt módon, az MSZK levelezőlistáján (mszkbme@googlegroups.com) kell összehívni, kétszer tisztújító, kétszer pedig általános célzattal. A Tisztújító Közgyűlések legalább két hónappal megelőzik az általános célú rendes Közgyűléseket. Minden szemeszterben (egyetemi félévben) egy általános, illetve egy tisztújító célzatú Közgyűlést kell összehívni.

A Közgyűlés helyszínéül az aktuális MSZK iroda (az MSZK székhelye) szolgál, amennyiben ott nincs erre lehetőség, a vezetőség dönt az egyéb helyszínről.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A Közgyűlés idejét, napirendi pontjait – a döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok megismerhetőségét biztosítva az Elnöknek a kitűzött időpont előtt

legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hoznia, és az MSZK minden tagjelöltjét, aktív-, passzív-, és felfüggesztett tagját, aktív senior tagját az MSZK levelező listáján (mszkbme@googlegroups.com) köteles értesíteni.

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Amennyiben a tag a szervezet Közgyűlésen nem tud megjelenni, a Közgyűlést megelőző legkésőbbi ötödik napon jelzi azt az Elnök számára.

Legkésőbb 3 nappal a Közgyűlést megelőzően a szervezet tagjai az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, annak megindokolásával (ok és cél megjelölésével). Ennek tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha nem dönt, vagy elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. [Ptk. 3:75. §] Az elnök a napirend kiegészítést az előterjesztő neve, az ok és a cél megjelölése mellett 2 napon belül megküldi a tagok részére. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell meghatározni, hogy a szavazásra jogosultak álláspontjukat a tárgyalni kívánt témakörökben kialakíthassák.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

/ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
/ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
/ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha:

/ a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével ezt kéri,
/ a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész indítványozza,
/ a törvényességi felügyeletet ellátó bíróság kezdeményezi

A rendkívüli Közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított

30 napon belül össze kell hívnia az Elnöknek.

A rendkívüli Közgyűlésre az MSZK rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

10.§

A Közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés lebonyolításáért az elnök felelős. A Közgyűlés akkor

határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezők (14§) 50%-a +1 fő jelen van.

Amennyiben a Közgyűlésen a tagok megfelelő arányban nem jelennek meg, lehetőség van a Közgyűlés ugyanazon napon történő megtartására, kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. Határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontok tekintetében a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlést követő 3, de legfeljebb 15 napon belül megtartható.

Az ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül, az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképes.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Ezen esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét – ha az elnök személyétől az eltér -, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint a három fős szavazatszámláló bizottságot. A szavazatok összesítéséhez 3 fő szavazatszámláló szükséges A szavazatszámlálók önkéntesen jelentkeznek, majd a szavazati joggal rendelkező aktív tagság szavazza meg őket az ülés megnyitását követően, a napirend meghatározását megelőzően. Szavazatszámláló nem lehet az a személy, akiről

szavaznak, illetve akit a közgyűlés határozata közvetlenül érint.

11.§

A Közgyűlés határozathozatala

A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, általában nyílt, személyről történő szavazáskor titkos szavazással hozza meg. A levezető Elnök a határozatokat a Közgyűlésen szóban kihirdeti és gondoskodik a határozatok érintettekkel való közléséről írásban, az MSZK levelezőlistáján (mszkbme@googlegroups.com), a Közgyűlést követő 14 napon belül.

Titkos szavazással hoz határozatot a Közgyűlés, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a azt indítványozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. [Ptk.3:19. § (2)]

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

az egyesület nevét és székhelyét;
a közgyűlés helyét és idejét;
a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

A jegyzőkönyvben foglalt határozatokat a határozatok sorszámának, a

döntésének tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

számarányának (ha lehetséges, személyének) feltüntetésével a Határozatok

Könyvébe kell bevezetni. A Határozatok Könyvét az egyesület elnöke vezeti.

Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.§

A Közgyűlés jogköre

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

az Alapszabály megállapítása és módosítása,
az MSZK előző naptári évének működéséről és gazdálkodásáról szóló éves beszámoló elfogadása a tárgyévet követő első rendes Közgyűlésen, ●az Elnök és a Vezetőségi tagok megválasztása és visszahívása (a szakkollégium nonprofit volta miatt a vezetőség tagjai, illetve az Elnök díjazásban nem részesül) ●döntés a tagfelvételi, tagmegszüntetési, passzív tagi, tagmegújítási, aktív senior tagsági kérdésekben,
a Vezetőség az elmúlt tanulmányi félévi munkáról, költségvetéséről szóló beszámolójának, illetve a következő félévi feladatokra, költségvetésre vonatkozó javaslatának elfogadása,
fegyelmi döntések meghozatala,
az egyesület megszűnésének, az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása,
az éves közhasznúsági melléklet elfogadása,
az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása,
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető

tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, (a szakkollégium nonprofit volta miatt, a szervezettel munkaviszonyban nem áll senki)

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ●az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a

felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és (A számviteli törvény alapján az MSZK nem tartozik a könyvvizsgálatra kötelezettek körébe)
a végelszámoló kijelölése.

IV. Az MSZK Vezetősége

13.§

A Vezetőséget az Elnök és a Területi Vezetők (1+6 fő) alkotják. A területi vezetők:

Gazdasági területi vezető
Szakmai területi vezető
Operatív területi vezető
Marketing területi vezető
Public Relations (PR) területi vezető
Tehetséggondozási területi vezető

A Vezetőségi területek egységeit és lehatárolásait az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

A Vezetőség Vezetőségi gyűléseken dönt a szervezetet érintő kérdésekben. A mindenkori Vezetőség feladata a stratégia meghatározása, és a stratégiai célok kitűzése. A Választott Vezetőség jogköre a tervezésben merül ki.

Feladatuk az általános célú Rendes Közgyűlésig kidolgozni féléves, összehangolt közös akciótervüket, amelyeket kötelességük területenként prezentálni az általános célú Rendes Közgyűlésen.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Vezetőségi tagok mandátuma a megválasztásukat követő általános célú Rendes Közgyűlés napjától lép életbe.

Az MSZK legfőbb tisztségviselője az Elnök. Az Elnököt a Tisztújító Közgyűlés választja meg, majd megbízatása a megválasztását követő első általános célú Rendes Közgyűléstől az egy év múlva esedékes, általános célú Rendes Közgyűlésig tart. Az Elnök a Területi vezetők közreműködésével irányítja és vezeti az MSZK tevékenységét.

A Területi vezetők megválasztása a félévente összehívott Tisztújító Közgyűlésen történik, megbízatásuk a megválasztást követő első általános célú Rendes Közgyűléstől a fél év múlva esedékes általános célú Rendes Közgyűlésig tart.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

/ a megbízás időtartamának lejártával;
/ visszahívással;
/ lemondással;
/ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a vezető tisztségviselői megbízatásáról az elnök mond le, akkor a másik két elnökségi taghoz kell címeznie lemondó nyilatkozatát. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA hatálya alatt az ítéletben megjelölt

tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó

határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

/ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
/ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A MSZK vezető tisztségviselőinek névsorát a jelen Alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.

14.§

Az Elnök

Az MSZK legfőbb tisztségviselője az Elnök. Az Elnököt Tisztújító Közgyűlésen

kell megválasztani, majd megbízatása a megválasztását követő első általános célú Rendes Közgyűléstől az egy év múlva esedékes, általános célú Rendes Közgyűlésig tart., amennyiben az határozatképes. Ennek hiányában az ismételten összehívott Közgyűlésig tart a megbízatása. Az Elnök jelöltetheti magát újra. Az Elnök a területi vezetők közreműködésével irányítja és vezeti az MSZK tevékenységét.

Az Elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az egyik, az Elnök által kijelölt Vezetőségi tag helyettesíti.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az Elnök feladatait és hatáskörét az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

15.§

A Vezetőségi gyűlés

A Vezetőségi gyűlést az Elnök igazolt módon (a vezetoseg mszk@googlegroups.com levelezőlistán) hívja össze heti rendszerességgel. A vezetőségi gyűlés nem megfeleltethető a Közgyűlésnek. Az Elnök távollétében az általa írásban megbízott személy kötelessége az ülés összehívása.

A Vezetőségi gyűlés nyilvános. A Vezetőségi gyűlés idejét, napirendi pontjait – a döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok megismerhetőségét biztosítva az Elnök a kitűzött időpont előtt legalább 3 nappal nyilvánosságra kell hozni az MSZK levelező listáján (mszkbme@googlegroups.com). A vezetőségi gyűlés napirendje egyben meghívó is a szervezet tagjai számára.

Legkésőbb 2 nappal a Vezetőségi gyűlést megelőzően a szervezet tagjai az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, annak megindokolásával. Ennek tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha nem dönt, vagy elutasítja, a Vezetőségi gyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. [Ptk. 3:75. §]

A napirendet olyan részletességgel kell meghatározni, hogy résztvevők álláspontjukat a tárgyalni kívánt témakörökben kialakíthassák.

A vezetőségi gyűlésen csak a Vezetőség tagjai rendelkeznek szavazati joggal. Minden Vezetőségi tag minden kérdésben egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazásnak van helye.

Amennyiben a Vezetőségi gyűlésen a Vezetőségi tagok megfelelő arányban (legalább 50%, ez 4 főt jelent) nem jelennek meg, lehetőség van a Vezetőségi gyűlés ugyanazon napon történő megtartására, kizárólag az eredeti napirendi pontok tárgyalhatóak meg.

A vezetőség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással hoz határozatot a Vezetőség, ha két, vagy több tagja azt indítványozza.

A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két vezetőségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A vezetőségi gyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő vezetőségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni.

A vezetőség határozatait az vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

16. §

A Vezetőség feladatköre

A két Közgyűlés közötti időszakban a Vezetőség az MSZK működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, vagy az MSZK más szervének hatáskörébe utalt.

A Ptk. 3:80. § szerint, a Vezetőség feladatköre:

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a

döntések meghozatala;

a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a

tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak

meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A Vezetőségre vonatkozó további szabályokat az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

17.§

A Vezetőségi gyűlések napirendje

A Vezetőségi gyűlések napirendi pontjait a vezetőség tagjai terjesztik elő, és az Elnök állapítja meg a végleges napirendet, és terjeszti a Vezetőség elé a vezetőségi levelezőlistán (vezetoseg-mszk@googlegroups.com). A Vezetőségi gyűléseket az Elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy vezeti.

A Vezetőségi gyűlés idejét, napirendi pontjait – a döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok megismerhetőségét biztosítva – az Elnök a kitűzött időpont előtt legalább 3 nappal nyilvánosságra kell hozni az MSZK levelező listáján (mszkbme@googlegroups.com). A vezetőségi gyűlés napirendje egyben meghívó is a szervezet tagjai számára.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Vezetőségre vonatkozó további szabályokat az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

V. Az MSZK egyéb szervei

18.§

A Felügyelő Bizottság (FB)

Az MSZK tudomásul veszi, hogy amennyiben az éves bevétele az 50 millió forintot meghaladja, az 2011. évi CLXXV. törvény 40. §–a értelmében kötelező a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása, amelynek hatáskörét a 2011. évi CLXXV. törvény 41. §-a határozza meg.

Az MSZK nem rendelkezik Felügyelő Bizottsággal.

19.§

A Szakmai Tanácsadó Testület (SZTT)

A Szakmai Tanácsadó Testület feladata, hogy magas színvonalú szakmai támogatást és lobbitevékenységben aktív segítséget nyújtson a BME Management Szakkollégium vezetőségének. Az SZTT-nek minden kérdést tekintve tanácskozási joga van.

Az SZTT-re vonatkozó további szabályokat az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

20.§

VI. Az MSZK Tagsági viszonyai

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 21.§

A tagsági jogviszony megszűnik:

A tag kilépésével.
A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag kizárásával.

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület vezetőségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának a vezetőséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

A vezetőség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a

vezetőség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a vezetőségi ülésére meg kell

hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell

számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt

tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

MSZK-val szembeni viszony a megillető jogok és a kötelezettségek alapján:

Tagjelöltek,
Aktív tagok,
Passzív tagok,
Felfüggesztett tagok,
Aktív Seniorok,

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ●Seniorok,

Tiszteletbeli Tagok és
Örökös Tiszteletbeli Tagok személyében nyilvánul meg.

A Tagjelöltekről, Aktív tagokról, Passzív tagokról, Felfüggesztett tagokról, Aktív Seniorokról, illetve a tiszteletbeli tagokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartott adatokról kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján lehet, illetve kell más szervek részére adatot szolgáltatni.

Az MSZK a mindenkori tagságról (valamennyi különleges jogállású tag fajtában) részletes információkat tart nyilván az MSZK tagi adatbázisában, amelynek gondozása a Vezetőség feladata

22.§

Aktív tagok

Aktív Tagok jogai

Részt vehet az MSZK tevékenységében és programjain
Részt vehet a Vezetőség ülésein megfigyelőként
A Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt vehet, felszólalhat, véleményét kifejtheti, határozati javaslatot tehet, valamint szavazhat ●Választhat és választható az MSZK tisztségeire, szerveibe
Jogosult kedvezmények igénybevételére az MSZK rendezvényeinek

költségeiből ●Kérheti Rendkívüli Közgyűlés összehívását (Alapszabály 10.§)

Pályázhat az MSZK céljaival egybevágó és a személyes fejlődését elősegítő programra, vagy eszközre
Jogosult a vezetőség által kijelölt jelölőidőszakokban tago(ka)t, felfüggesztett tagokat a Tagi Fórumra jelölni.

Aktív Tagok kötelességei

Az MSZK Alapszabályában foglalt rendelkezések betartása, valamint az MSZK szervei által hozott határozatok végrehajtása, illetőleg végrehajtásának biztosítása
Az MSZK Küldetésével, Értékrendjével való azonosulás, és a megvalósításában való aktív közreműködés

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ●Az MSZK felé fennálló esetleges tartozásának rendezése a soron következő Közgyűlés időpontjáig

Projekt munkában való részvétel
Területi munkában való részvétel
Az MSZK vagyonával felelősen, a jógazda gondosságával való gazdálkodás ●A vállalt feladatok kiváló elvégzése a megadott határidőre
MSZK hírnevének tiszteletben tartása és védelme
A Tagi Követelményrendszer teljesítése. Nem teljesítésének következményeiről a Szervezeti és Működési Szabályzat 6.§ rendelkezik.
A Tagi Fórumon való megjelenés
Közgyűlésen való részvétel

Az Aktív Tagsági viszony megszűnése

Az aktív tagsági viszony megszűnik:

a tag kilépésével;
- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
- a tag kizárásával;
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
- Senior, vagy Aktív Senior státusz megszerzése esetén

Kizárással jár a szervezet belső információinak illetéktelen, harmadik személynek való átadása vagy saját célokra való tisztességtelen felhasználása.

23.§

Tagjelöltek

Tagjelölt jogai

Részt vehet az MSZK tevékenységében és programjain
- Részt vehet a Vezetőség ülésein megfigyelőként
- Jogosult kedvezmények igénybevételére az MSZK rendezvényeinek költségeiből ●Pályázhat az MSZK céljaival egybevágó és a személyes fejlődését elősegítő programra vagy eszközre

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Tagjelölt kötelességei

Az MSZK Alapszabályában foglalt rendelkezések betartása, valamint az MSZK szervei által hozott határozatok végrehajtása, illetőleg végrehajtásának biztosítása
- Az MSZK Küldetésével, Értékrendjével való azonosulás, és a megvalósításában való aktív közreműködés
- Az MSZK felé fennálló esetleges tartozásának rendezése a soron következő Közgyűlés időpontjáig
- Az MSZK vagyonával felelősen, a jógazda gondosságával való gazdálkodás ●A vállalt feladatok kiváló elvégzése a megadott határidőre
- MSZK hírnevének tiszteletben tartása és védelme
- A Tagi Követelményrendszer teljesítése. Nem teljesítésének

következményeiről a Szervezeti és Működési Szabályzat 6.§ rendelkezik.

Részt vehet a projektekben való munkában
- Részt vehet a területi munkákban

24.§

Passzív Tagok

Aki egy vagy két félévet külföldön tanul, vagy egyéb a Vezetőség által indokoltnak ítélt okból kifolyólag egy vagy két félévig nem tud aktívan részt venni a szakkollégium tevékenységében, ám valószínűleg a Passzív Tagi státusz lejárta után aktívan, tagként vállal feladatot a szakkollégiumban, a Rendes Közgyűlés előtt kérheti Passzív Tagi státuszát egy félév időtartamára. A státusz megadásáról a Közgyűlés dönt a Tagi Követelményrendszerrel kapcsolatos szabályozások figyelembevételével. Újbóli teljes jogú Tagi státusza visszanyerése a Tagi státuszi kérelmét követő Rendes Közgyűlés alkalmával automatikusan, a korábbi Közgyűlés döntésére alapozva történik.

A Passzív Tag kötelességei és jogai a Tagjelöltivel megegyezik, azonban a Tagi Követelményrendszer teljesítési kötelezettsége alól mentesül.

25.§

Felfüggesztett Tagok

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Amennyiben a Közgyűlés valakinek Tagkérelmét vagy Tagmegújítási kérelmét elutasította automatikusan Felfüggesztett státuszba kerül. Felfüggesztett státusza alatt TKR pontjai vezetésre kerülnek, a következő Rendes Közgyűlés alkalmával annak függvényében történik Taggá választásáról vagy Passzív Taggá

választásáról a szavazás. Felfüggesztett státuszt folyamatában maximálisan egy félévig lehet betölteni. Abban az esetben, ha Taggá vagy Passzív Taggá választása Felfüggesztett státuszból sem sikeres, akkor a korábban Tagi státuszban betöltött félévek számának

függvényében válik Seniorrá vagy kerül ki a szervezetből.

Ha valaki Passzív Tagi státuszát nem szavazza meg a közgyűlés – Tagi vagy Tagjelölti státuszát követően, – akkor Felfüggesztett státuszba kerül, de TKR pontjai nem kerülnek vezetésre. A Tagmegújítási kérelméről vagy Tagkérelméről a legutolsó számított TKR pontjai alapján szavaz a közgyűlés. Ebben az esetben a Tagkérelmét vagy Tagmegújítását kérő Felfüggesztett státuszú MSZK-s egy, a Vezetőségnek írt összefoglalóban részletezi az MSZK-s terveit, melyről az általános célú Rendes Közgyűlésen is beszámol. Ebben a speciális esetben a Felfüggesztett státusz két egymást követő féléven át is tarthat.

A Felfüggesztett státusz a Tagjelöltivel azonos kötelességekkel és jogokkal jár.

26.§

Seniorok

Senior lehet az a Tag, Felfüggesztett státuszú korábbi Tag vagy Passzív Tag, aki legalább három aktív félévig a szakkollégium Tagja volt a Tagjelölti féléven felül, és a közgyűlésen kérte Senior státuszát. A Senior státusz megadása ezt követően automatikus, a közgyűlés nem szavaz róla. Automatikusan Seniorrá válhat továbbá az az Aktív Senior, aki Seniori státuszt kér, illetve az, aki Aktív Seniori státuszt kér, de azt a Közgyűlés nem szavazza meg.

27.§

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Aktív Seniorok

Aktív Senior az a korábbi Tag lehet, aki Tagja volt az MSZK-nak minimum három aktív féléven keresztül a Tagjelölti féléven felül, valamint Aktív Senior státuszát kéri (írásban a szakkollégium levelezőlistáján) a mindenkori Elnök által meghirdetett Kártyaterítési időszakban és a Közgyűlés ezen kérelmét egyszerű többséggel elfogadja.

Az Aktív Senior státusz fél évig érvényes. Az Aktív Senior kötelessége segíteni egy szakmai terület, egy projekt vagy a Vezetőség munkáját. Az Aktív Senior tanácskozási joggal rendelkezik, használhatja az MSZK infrastruktúráját (e-mail, Internet, kulcsfelvételi jog) és jogosult a Vezetőség által megszavazott részvételi kedvezményekre.

28.§

Tiszteletbeli Tagok

A Tiszteletbeli Taggá választás folyamata

Tiszteletbeli tagokat félévente a Közgyűlésen választhat a tagság (nem kötelező jelleggel), egyszerre maximum 3 Tiszteletbeli tagot lehetséges választani, a tagság elé terjesztett maximum 5 jelölt közül. A szavazás előtt a jelölteket néhány percben bemutatjuk a tagságnak. Az a maximum 3 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja, Tiszteletbeli Taggá válik.

A Tiszteletbeli Tagság megszűnése:

a tag kilépésével;
- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
- a tag kizárásával;
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
- A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A Tiszteletbeli Tagok jogai és kötelességei

Részt vehet az MSZK tevékenységében és programjain,
- Részt vehet a Vezetőség ülésein és bármely más MSZK fórumon,
- Észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az MSZK működésével kapcsolatban bármely szerv felé,

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ●Feladata az MSZK Küldetés megvalósításának elősegítése.

A Tiszteletbeli Tag halálával a Közgyűlés dönthet Örökös tiszteletbeli taggá választásáról.

29.§

Örökös Tiszteletbeli Tagság

Az MSZK Örökös Tiszteletbeli Tagja Zala Szilárd.

VII. Az MSZK vagyona és gazdálkodása

30.§

Az MSZK tanulmányi évekre vonatkozó költségvetés alapján gazdálkodik.

Az MSZK működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: ●magán és jogi személyek támogatásai,

alapítványok támogatásai,
- tagság hozzájárulása a rendezvényekhez,
- rendezvények részvételi díjai,
- az MSZK vállalkozási tevékenységekből származó jövedelme

Az MSZK vagyona:

készpénz,
- folyószámlán levő összeg,
- ingó vagyon.

Az MSZK bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért az MSZK saját vagyonával felel. A Tagjelöltek, Aktív tagok, Passzív tagok, Felfüggesztett tagok, Aktív Seniorok, Seniorok, és Tiszteletbeli Tagok az MSZK tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az MSZK bankszámlája felett az Elnök, illetve az Elnök által megbízott vezetőségi tag(ok) jogosultak rendelkezni.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az MSZK kialakítja az önálló jogi személyek számára előírt számviteli és könyvelési rendet.

Az MSZK tevékenységi célja szerinti gazdálkodást, valamint gazdálkodási, vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján végzi.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az MSZK befektetési tevékenységet nem folytat.

VIII. Az MSZK megszűnése

31.§

Az MSZK megszűnik, ha:

az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt (Ptk. 3:84. § b) pont), vagy a tagok/alapítók kimondják megszűnését (az egyesület jogutód nélkül megszűnik a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pontja szerint)
- más egyesülettel való egyesülését vagy egyesületekre való szétválását a Közgyűlés elhatározza a Ptk. 3:83. §-nak megfelelően.
- az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

Az MSZK megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonának felhasználásáról az MSZK Közgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a Közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az MSZK feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és a felsőoktatási menedzserképzésre kell fordítani.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

IX. Az MSZK nyilvántartása

32.§

A testületi szervek döntéseit, a Gazdasági vezető nyilvántartja a Gazdasági szekrény megfelelő mappáiban. A mappákban az Ectv. 37. § (3) bekezdés a) pontja szerint a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

Az MSZK a cél szerinti tevékenységéből, illetve esetleges vállalkozási

tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

Az MSZK működésével kapcsolatban keletkezett iratok és az MSZK beszámolójának, éves közhasznúsági jelentésének/mellékletének nyilvánosságra hozatali módja az MSZK hivatalos honlapjára való közzététel, amelynek pontos címe: http://www.mszk.bme.hu.

Az MSZK működésével kapcsolatban keletkezett iratok és az MSZK beszámolójának, éves közhasznúsági jelentésének/mellékletének nyilvánosságra hozataláért az Elnök felel, amelyeket az MSZK levelezőlistáján (mszkbme@googlegroups.com) és hivatalos honlapján (http://www.mszk.bme.hu) hozza nyilvánosságra a döntést követő legkésőbb 15 napon belül.

Az MSZK működéséről, szolgáltatásairól, szolgáltatásai igénybevételének módjáról az MSZK hivatalos honlapján (http://www.mszk.bme.hu) és az MSZK hivatalos Facebook oldalán (amelynek pontos címe: http://www.facebook.com/MSZKofficial) tájékoztatja a nyilvánosságot.

Az MSZK nyilvántartásába (Gazdasági szekrény) való betekintés rendje: Az MSZK mindenkori elnökével és gazdasági vezetőjével történik előzetesen egyeztetett időpontban.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 33.§

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) rendelkezései az irányadók, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény előírásait kell alkalmazni.

Az MSZK szervezeti felépítése

számú melléklet

Az MSZK tagjai

Név	SZIG szám	Születési dátum	Születési hely	Egyetem	Kar
Árpási Csongor	281812PE	2000.11.13	Budapest	BME	GPK
Bánhidy Jázmin	090468UA	2001.04.08	Szeged	BME	GTK
Czank Alex	184475NE	2002.08.06	Budapest	BME	GTK
Cserni Lili Mercédesz	754865RE	2003.05.07	Siófok	BME	GTK
Csörgő Borbála	273964HE	1998.03.18.	Budapest	BME	GTK
Érsek Csanád	567169EE	1999.12.11	Jászberény	BME	GTK
Füzesdi Boldizsár	469700ME	2003.02.18	Budapest	BME	GTK
Grátzer Éva	798816EE	2003.11.07	Eger	BME	GTK
Gyöngyössy Mária Karolina	869671HE	2002.12.18	Szombathely	ELTE	PPK
Huszár András	768758ME	2002.07.05	Székesfehérvár	BME	GTK
Karniczki Márk	238014IE	2003.01.31	Budapest	BME	GTK
Keszthelyi Tamás	193787ME	2003.03.25	Budapest	BME	GTK
Kiss Kitti	491872PE	2001.08.23	Kecskemét	OE	KGK
Kristó Dalma Zsófia	577230TA	2001. 04. 18.	Budapest	ELTE	GTK
Króner Dominik Kristóf	009612HE	1998.01.29	Budapest	BME	GTK
Lampert Henrietta	892814DE	1997.01.17	Baja	Károli	BTK

Lénárt Péter Zsolt	182479KE	1999.12.22	Budapest	BCE	GTK
Mód Márton	575319DE	2002.01.20	Budapest	BME	GTK
Nagy Ákos Dániel	787696ME	2001.08.02	Budapest	BME	GTK
Nochta Bálint	583393ME	2003.05.04	Győr	BME	GTK
Pintér Jázmin	195154EE	2002.01.22	Zalaegerszeg	ELTE	GTK
Ruzsik Nóra	605510EE	2001.08.11	Kiskunhalas	BME	GTK
Simándi Szilvia Erzsébet	082193ME	1999.09.03	Székesfehérvár	OE	NIK
Suba Nikolett	324262KE	2003.04.26	Debrecen	BME	GTK
Szenczi Kitti	284082IE	2004.12.11	Székesfehérvár	BME	GTK
Tóth Zoltán	257598TA	2000.07.14	Keszthely	BME	VBK
Tran Thuy Tien	069841EK	2003.08.07	Budapest	BME	GTK
Vastag Boróka	171332IE	2004.04.07	Budapest	BME	GTK

számú melléklet

Az MSZK vezető tisztségviselői

Tisztség	Név	Anyja neve	Lakcíme
Elnök	Érsek Csanád	Kácsor Edina	5123 Jászárokszállás Deák Ferenc utca 74.
Gazdasági vezető	Mód Márton	Dr. Katona Klára	1221 Budapest, Szent korona utca 1/A
Marketing vezető	Kristó Dalma Zsófia	Dajka Margit	8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi út 40. fsz. 2.
Operatív vezető	Huszár András	Dobó Éva	8000 Székesfehérvár, Szeder utca 95

PR vezető	Ruzsik Nóra	Kovács Gabriella	6400 Kiskunhalas, Széchenyi utca 20.
Szakmai vezető	Pintér Jázmin	Kocsis Orsolya Anikó	8943 Bocfölde, Kosztolányi Dezső utca 1.
Tehetséggondoz ási vezető	Lampert Henrietta	Palkó Éva Ildikó	6500 Baja, Munkácsy Mihály utca 1.